13. Barbinál

Október 1. Péntek-Nem szóltam senkinek semmit,Alíz magától rájött,hogy megtudtam "Szilárd" kilétét.Meg tudom érteni,hogy nem mondta el,nem akarta,hogy szenvedjek,rá nem haragszom,meg nem is az ő dolga lett volna elmondani ugyebár.Hanem Barbié.Az én "legjobb barátnőmé",aki manapság nem tudom mi okból,de kegyetlenül hanyagol,vagy nem is tudom mit csinál,viszont nem tetszik.
A történtek ellenére Ádi minden nap vagy ötször felhív,nem törődve azzal,hogy folyton kinyomom.És a csengőhangomat először visszaállítottam,majd rájöttem,hogy a  Sick Puppies-I Hate You tökéletes lesz neki.Jó,lehet kicsit túlzás,de felemészt a harag és nem is kicsit!
Este felé leültem az asztalomhoz kicsit rajzolgatni,amikor megcsörrent a telefonom.Nem,nem Ádám hívott,az Aquatól a Barbie Girl szólt/Barbi csengőhangja/.Kicsit filóztam,hogy fel vegyem,vagy ne,de végülis mit veszíthetek?
-Szia.
-Hellókaa!Át tudsz jönni?Lenne egy dolog,amit meg kéne beszélnünk.
-Miről van szó?
-Titok.Nem mondom el,csak ha átjössz.
-Nem is tudom,messze laksz.
-Jaj ne mááááár,légysziiiii,fontos!!
-Ahh,hát jó,tizenöt perc,vagy fél óra  múlva ott vagyok.
-Jujjj nagyon jó,várlak.Sziuss!
-Csaó.
Végre!!!Végre valahára elmondja a kis titkát.Biztos azért nem mondta el idáig,mert még nem voltak benne biztosak,meg lehet Barbi nem tudta,hogy vagyok annak a szemétnek.Mondjuk nem is voltam,csak majdnem.
Barbiék előtt állva a csengő megnyomása után arra gondoltam,hogy mi van,ha nem tudok meglepett arcot vágni,vagy ha észleli rajtam,hogy már rég tudok erről az egészről.Eközben Barbi az ablakján kikiabált:
-Na,végre ideértél!Gyere fel,nyitva van!
-Rendben.

-Ülj le.Szóval arról lenne szó,hogy Ádinak egy hét múlva ilyenkor van a születésnapja.Gondoltam szervezek neki egy házibulit,akkorra remélhetőleg már felépül.Arra kérnélek,hogy segíts a létrehozásában,mert egyedül tuti nem győzném.
-Ja,persze a szülinapja.Oké,segítek,de ezt telefonon is megbeszélhettük volna.
-Igen,de lenne még valami...
-Mi?
-A barátomról lenne szó.
-Szilárdról?
-Nem egészen...