7. ismerkedés

-...mert miért ne?
Na itt fagytam le.Körülberül fél percig néztem rá kifejezéstelen arccal,mert erre nem tudtam ésszerűen reagálni.De aztán sikerült:
-Mi az hogy csak úgy?!Csak úgy adhattam volna egy akkora pofont,hogy...
-Hogy?
-Hogy!
-Jó,látom mindjárt robbansz,hozzak egy kis kólát?
-Kösz,nem kérek,inkább megyek,tanulnom kell.
-Te tudod...Gondolom kitalálsz.
-Ja,ki.Szia!
-Csáá!
Ezt a barmot,ahh.
Szeptember 17. Péntek-PÉÉÉÉNTEEEEEEEEEEK!!Mondjuk semmi programom,mivel Barbi beteg,meg persze"elvettem a pasiját" hisztit tart.Alíz a családjával megy nagybevásárlásra,meg mekibe,mert az egészségtelen butaságok nehogy kimaradjanak...ejjnye Alízka.
Szóval a péntek délutánomra a sorozatfüggőségem miatt Dexter-maratont terveztem,ami majdnem megvalósult.Barbika úgy tűnik már nincs is annyira "rosszul".Kihívott,hogy bocsánatot kérjen tőlem.
-Szia,na mizu?
-Semmi extra,te hívtál ki.
-Ja,gondoltam bocsánatot kérsz.
-Én?!Merthogy?
-Mondjuk mert lesmároltad a pasit,akire már ősidők óta hajtok!De mindegy is,már nincs szükségem rá,tegnaptól Zolival vagyok.
-Jó tudni.
-Mi az,nem tetszik?
-Nem az,de beavathattál volna,hogy oda vagy Zoliért.
-Hirtelen jött,de jókor.
-De amúgy szereted?Vagy ezt most így mi?
-Jajj nem mindegy?Ismerkedünk és kész.
És abban a pillanatban megjelent Zoli.Róla annyit,hogy kiskora óta ismeri Barbit,régen jó barátok voltak.Sokszor próbált közeledni felé,de a barátnőm valahogy mindig elhajtotta.
Tehát megjött Zolika,aki egy hatalmas smacival üdvözölte újdonsült barátnőjét.