15. "hiány"pótlás

Kinéztem az ablakomon.Tényleg az ajtó előtt ácsorgott eléggé türelmetlenül,majd felnézett,lerakta a telefont és az ablakomon keresztül kommunikáltunk:
-Tehát?
-Azt felejtsd el hogy beengedlek!
-Mit ártottam már megint neked?
-Sokat.Menj innen!
-Nem fogok,engedj már be!
-NEM!
És ekkor szólt közbe Alíz:
-HÉ!Nem lehetne csendesebben?!Ádi te gyere már be,Dóri te meg nyugodj le!
-De...
-CSEND!
-Ez az én házam!
-LESZA...nem érdekel.
-De én nem beszélek vele!
-Te csak azt hiszed!
-*szemforgatás*
-Ezt ne csinál!Ha nem beszélsz,itt hagylak vele kettesben!
-*sóhaj*
-DÓRA!
-Jóóóóó,nem kell kiabálni.
Ádám belépett a szobám ajtaján,majd lehuppant az ágyamra,mintha otthon lenne.Jó,nem zavar,de könyörgöm,ott alszom!Az ő illata fog kísérteni álmaimban...
-Tehát,miért is vagy itt?
-Hiányoztál?
-A hiányomat Barbival pótolod?
-Ezt meg ki...Alíz!
-Nem,magamtól jöttem rá.
-Aha,persze.
-Máskor mondd meg a barátnődnek mikor "Szilárddal" telefonál,hogy ne Ádámnak hívja őt.
És beállt a néma csönd,míg Ádinak meg nem szólalt a csengőhangja.A 3 Doors Down-Your Arms Feel Like Home...Barbi hívta.Kell ehhez kommentárt fűznöm?