-Most haza kell mennem,holnap megbeszéljük
Nem is lett volna ő Barbi,ha nem így válaszol.
Eltelt jópár nap,nem válaszolt.Hetekig nem beszéltünk,majd bocsánatot kért december 17-én,pénteki napon.
Ez úgy történt,hogy Alíz már nem bírta a köztünk lévő feszültséget,ezért kijelentette,hogy ha nem békülünk ki,megöl minket.Mivel ez karácsony előtt volt,és én,minthogy *haragszunk egymásra,minek vegyek neki ajándékot?* gondolattal neki semmit se vettem,elég kínos volt,mivel ki sem gondoltam,hogy mit,elképzelésem nem volt semmiről.Aztán végül ugyanazt adtam neki mint Alíznak.Csináltam két képet.Egyet Alízról és rólam,a másikat Barbiról és rólam.Előhivattam,keretbe vele és voila.Megható,meg minden.
Karácsony utáni héten az emberek elkezdtek pletykálni.Kalmi és Barbi szakítottak,Kalmi összejött Noémivel.A sok agyszülemény arról szólt,hogy Kalminak valójában csak szórakozásra kellett Barbi,aztán mikor már megunta,kidobta,majd Noi után koslatott.Nem tudom,hogy ebből mennyi igaz,nem is érdekel,csak az volt a fura,hogy Barbi nem mutatott semmi fájdalmat.
Ráirtam Noira Facebookon,hogy mi ez az egész.Nem vagyunk jóban,csak köszönési viszony,semmi több.
-Szia.Bocs,hogy így későn,de kérdezhetek valamit?
-Hello,ja.
-Kalmi és Barbi miért szakítottak?
-Honnan tudjam?A lényeg,hogy velem van,nem vele.
-És miért is van veled?
-Hmm..talán mert szeret?
-Azt képzelem.
-Ugyan,nem mintha közöd lenne hozzá,de az..után se hagyott el,ami jelent valamit.
Na,erre se számítottam.Szóval nincsenek együtt egy hete se,de ő már.. "azozott" vele.Oké,már értem miért nem hagyja el.És így már az is világos,hogy Barbit miért "unta meg".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése