6. látogatás

Szeptember 16. Csütörtök-Laza nap a suliban,senki sem szólt hozzám Alízon kívül.Ő sem nagyon,mivel Áditól meg tőlem is kivan.Mondjuk megértem,mert mindketten neki szidjuk egymást és így nehéz lehet pártolni bárkit is.De várjunk csak,mikor szakítottak azt mondta,nem azért voltak együtt,mert szereti.Ez még csak most esett le.Beszélnem kell vele,de azonnal!Klassz,hogy ez pont biológián jut eszembe.Írtam neki egy üzenetet,amelyben ez állt: "Beszélnünk kell,sürgős!"
Kicsöngettek.Utánaszaladtam,mert eléggé sietett az udvarra.
-Várj már meg,kérlek!Mondtam,hogy beszélnünk kell!
-Nekünk?Miről?
-Nem lehetne négyszemközt?
Igen,körülöttünk zsongott az egész diáksereg,kellemes érzés.
-De,gyere át hozzám fél óra múlva,ott kidumálhatod magad.
-Ööö,oké.Akkor...Szia!
Azt kéri menjek át hozzá,azt kéri menjek át hozzá,azt kéri menjek át hozzá!!!Áhh,tuti csak álmodtam!Te jó ég!
Fél óra alatt megkajáltam és húztam.Az ajtójuk előtt már elég feszült voltam,konkrétan az ájulás határán,sima ügy.Megnyomtam a csengőt és vártam.Az anyukája nyitott ajtót.
-Szia Dóri!
-Üdv!Ádi otthon van?
-Igen,már vár,menj csak fel.
Vár!!!!!!Mi lesz itt...
-Jöttem.
-Oké,hallgatlak.
-Szóval tegnapelőtt,mikor AZ történt azt mondtad,hogy nem szerelemből voltál az exeddel együtt.Mire céloztál?
-Miért érdekel ennyire?
-Én kérdeztem előbb.
-Vivi apján múlik a sportösztöndíjam.De így,hogy szakítottunk,már nem sok esélyem van rá.
-Ezt te sem gondolhatod komolyan!Egy ösztöndíjat nem kaphatsz meg csak azért,mert apuci pici lánya barátja vagy!
-Nem ismered még őket.Ennyit akartál?
-De...ahh. Aaamúgy,kérdezhetek még egyet?
-Persze.
-Hát...ömm...izééé..
-Naaaaaa?
-Ehh..miért...miért csókoltál meg?
Csak elmosolyodott,de nem szólalt meg.
-Szóval?
-Ez könnyű.Azért,mert...